Mi is végigjártuk a belvárost, ismerősként sétáltunk azon a néhány utcán, amelyet ennyi idő alatt megismertünk. Be-betértünk egy-egy boltba, nézelődtünk, tanakodtunk, gyűltek az ajándékok, a hasznos és kevésbé hasznos szuvenírek. Nekem mindig komoly feladat, hogy ízléses, de jellemző dolgot vigyek, olyat, amit a megajándékozott is értékel. Magunknak is szoktunk egy-egy emléket hozni, többnyire igyekszünk autentikus népzenei cd-t, kézimunkát, apró kerámiát, jellemző fűszert, esetleg illatszert, könyvet, folyóiratot, ilyesmiket. Amikor ezeket itthon elővesszük, meghallgatjuk, elolvassuk, néhány percre felidézzük és újra átéljük az adott ország hangulatát, még évekkel később is.
Ezzel aztán el is ment a délelőtt, lehetett megint ebédelni. Most a "főutcán" ültünk ki egy teraszra, nagyon kellemes, "nagyvárosias " hely volt.
Aztán pedig "haza" autókáztunk, azzal a tudattal, hogy valószínűleg ide sem jövünk már többet, pedig mennyi felderítetlen zug maradt még, amit érdemes lett volna megnézni.
Delfines ház |
Délután pedig a szállásunk parkjába mentünk le, a medence mellett élveztük a nyárias hangulatot, a nap melegét, míg le nem szállt az est. Aztán nem volt mit tenni, becsomagoltunk és eltettük magunkat holnapra.
Parkrészlet - leander és sárkányfa |
A medence |
Még egy pillantás a házra, amelyben laktunk |
I love the photos. Gorgeous images.
VálaszTörlésJanet
Kedves Janet,
Törlésszeretettel köszöntelek, örülök a látogatásodnak és köszönöm a kedves megjegyzést.
A blogod nagyon szép és igényes.